Üstökösként ívelő munkahelyi karrierem folyományaként (mákszemszámláló vagyok egy pakisztáni húsvasaldában) rendszertelen időközönként Amerikába küldenek business tripre. Nem mondom, hogy rossz, érdekes tapasztalatokat lehet gyűjteni, bár az USA egyik legunalmasabb kisvárosában sikerült üzleti partnert szerezni.
Nem akarok senkit untatni azzal, hogy milyen itt az élet, elég filmet látott mindenki, hát olyan. Egyetlen adalékot szeretnék szolgáltatni ahhoz a tévhithez, hogy minden amerikai hülye.
Kedves vendéglátó ügyfelünknél (Procter & Gamble) egy csinos kis kitűzőt kaptam mint vendég, hogy beléphessek az irodaházba. Az adataimat az útlevelemből írta ki a recepciós nő. Mikor visszaadta a kártyával együtt, nem tudtam, dühöngjek vagy röhögjek. A kitűzőn a következő név volt olvasható: Budapest Varga. Az még hagyján, hogy nem találta meg a keresztnevemet, de ezek szerint fogalma sem volt róla, hogy létezik Budapest nevű város.
Egyébként lehet, hogy egyedi esetről van szó, mivel tavalyi ittlétemkor ugyanez a nő ugyanígy elbaszta a nevemet. Akkor szóltam neki, most viszont legyintettem - aki ilyen hülye, az menthetetlen és jobb békén hagyni.
