Ennek most nem tudtam frappáns címet adni.
Mentem a kocsival egy vidéki országúton, a szülői háztól visszafelé bűzös és nem szívlelt fővárosunkba. Elég megszokott dolog itt különböző állatokat látni. Van egy 25 km-es szakasz, ahol esténként hazafelé mindig legalább három őzzel találkozom. Átfutnak előtted vagy csak állnak az út közepén megmerevedve. Egyszer ónos eső után mentem, az autó is alig maradt az úton, és egyszer csak három őz indult el előttem keresztbe - a reflektortól megrémülve rajzfilmfigurákként estek-keltek, röhejes volt.
Amikor még szakközépbe jártam, és az erőmű busza vitt haza péntekenként, elütöttünk egyet. Nem pusztult el azonnal. A sofőr leszállt, és kivett a raktérből egy félméteres csavarhúzót. Aztán csak azt hallottuk, ahogy dobbant a test a csomagtartóban. De mások is vannak. Egyszer mintha egy borzot ütöttem volna el, nagyot koppant az alvázon, de mikor visszatolattam, nem volt ott semmi. Máskor egész birkacsorda vonul az úton, mellettük pulikutya csahol, a juhász mögöttük baktat, az teljes utat elfoglalják, lassan körbefolyják a járművet.
De olyat, mint most, még nem láttam. Vagy száz vadkacsa gyalogolt az úttesten, a menetirány szerinti jobb oldalon. Nem tudom, hova mentek, azt sem, miért nem repültek. Az sem zavarta őket, hogy megállok és fényképezek. Sajnos csak a telefonom volt nálam, ezért nem lettek valami jó képek. Íme:
Ha valaki tud magyarázatot erre a jelenségre, ossza meg velem.
