Több ezer éve élnek köztünk, és mi úgy hisszük, uraljuk - valójában elnyomjuk - őket.
Nomád értelemben vett életképességben és fizikumban messze túlszárnyalnak minket, mégis híven szolgálnak minket. De vajon meddig? Meddig tart az egyoldalú barátság, a szolgalelkű meghunyászkodás, amiért egy-egy simogatás és jutalomfalat a fizetség? Hiszen ha akarnának, bármikor fölénk kerekedhetnének. És csak idő kérdése, hogy mikor jönnek erre rá ők is.
Éles fogak, hatalmas karmok, amik harcra, az ellenség széttépésére teremtettek; most nyaldosó nyelvek és ugrabugrává degradált ősi ösztönök egyvelege csak.
Vajon tényleg lehetséges-e, hogy egyszer ellenünk fordulnak? Vajon eljöhet-e az idő, amikor pitizés helyett acsargó morgás lesz a válasz? Egyszer még mi leszünk a póráz másik végén? Vajon eljöhet-e
A kutyák lázadása?
